Romanian - Beszámoló a Szegedi Román Kulturális Egyesület kirándulásáról -
A szegedi román közösség által szervezett negyven fős csoport 2025. október 3. és 5. között háromnapos kirándulásra tett, a Szeged – Gyulafehérvár – Balázsfalva – Segesvár – Marosvásárhely – Torda útvonalon.
Azért választottuk ezt az útvonalat, mert először Gyulafehérvár óvárosát vettük célba. Ez a bécsi udvar által, az 1700-as években épített erődítményen belül található. A több évszázados falakkal körülvett városban található az az ortodox székesegyház, ahol 1922-ben I. Ferdinánd román királyt koronázták meg, valamint az a római katolikus székesegyház, ahol Hunyadi János nyugszik. De itt található az Egyesülés Múzeuma is, amelynek a díszterme megörökíti azt a pillanatot, amikor az erdélyi és magyarországi román közösségek küldöttségei Gyulafehérváron gyűltek össze, hogy kifejezzék egyesülési szándékukat Romániával. Külön öröm volt számunkra, hogy a díszteremben litográfiákból álló időszaki kiállítás látható, többek között Salvador Dali, Pablo Picasso és Marc Chagall műveivel.
Az első napon megálltunk Balázsfalván is, egy mindössze 20 000 lakosú kisvárosban, amelyet Mihai Eminescu Kis Rómának nevezett. A rendkívüli rend és tisztaság mellett, élvezhettük a helyiek kedvességét és vendégszeretetét, a városi rendőrségtől és egy iskola alkalmazottaitól kezdve, a görög-katolikus székesegyház gondnokáig, akitől értékes információkat kaptunk a görög-katolikus egyház szerepéről a román nemzetté válásban. Sőt, szerencsénk volt megtekinteni az 1990 utáni első bíboros, Alexandru Todea, valamint annak az egyházi vezetőnek a síremlékét, aki a szeptember 25-i haláláig a Rómával egyesült román egyház élén állt. Lucian Mureșan bíborost mindössze négy nappal érkezésünk előtt helyezték végső nyugalomra az oltár jobb oldalán. A pénteki özönvízszerű eső sem riasztotta vissza azt a kis zarándokcsoportot, amely átkelt a lenyűgöző Szabadság tér gondozott pázsitján. Ezen a helyen 1848-ban több tízezer román gyűlt össze, hogy először adjon hangot nemzeti követeléseinek. A 26 bronz mellszobor alkotta félkör, amely a román fejedelemségek legjelentősebb tudósait és forradalmárjait ábrázolja, hangsúlyozza e hely történelmi jelentőségét. A tér történetének másik lenyűgöző részlete, hogy 2019. június 2-án Ferenc pápa vasárnapi misét celebrált a Szabadság téren. A szentmise során hét püspök boldoggá avatását hirdette ki, köztük Ioan Suciu-ét, akinek 1948. május 15-én, amikor a román kommunista rezsim felszámolta a görög-katolikus egyházat, nem adtak szót. Ezek után Segesváron és Marosvásárhelyen tettünk látogatást. Az első városban, amelyet szász telepesek alapítottak az 1100-as években, meglátogattuk a lenyűgöző óvárost, amely az évszázadok során szinte érintetlen maradt. Ezért a városfal belső területe ma az UNESCO védelme alatt áll.
Marosvásárhelyen meglátogattuk a lenyűgöző Kultúrpalotát, amely rendkívüli módon őrzi Európa ezen részének szecessziós nyomait. Miután Marosvásárhelyen megízleltük a középkori erőd különleges hangulatár, amely jelenleg multifunkcionális kulturális központként működik, hazafelé úton meglátogattuk a Tordai Sóbányát is, hogy a kulturális és a történelmi emlékeket kiegészítse egy természeti emlék is, amely azonban több nép bölcsességének eredménye, akik a történelem során ugyanazt a földrajzi teret osztották meg egymással. Ez teszi Erdélyt olyan különleges hellyé.
Az utazást a Szegedi Román Kulturális Egyesület szervezte a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és a Szegedi Román Nemzetiségi Önkormányzat anyagi támogatásával.
